Tönkölybúza:

Tönkölybúza:

Már 15.000 évvel ezelőtt ismert volt, mint kultúrnövény Ázsia délnyugati részén, majd a XVIII. század kereskedelmében az egyik legfontosabb gabona lett. A XX. században csökkent a termesztése, mert kisebb volt a hozama, mint az újonnan termesztet gabonaféléké. Csak néhány éve fedezték fel újra a tönköly, mint értékes gabonát. Fehérjetartama felülmúlja a hagyományos búzáét, s az aminosavak közül az aszparaginsav, glutaminsav, alanin, metionin, prolin, leucin, izoleucin, tirozin, fenil-alanin és lizintartalma is nagyobb. Vitamin és ásványi anyag tartalmára jellemző, hogy megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport (a B12-vitamin kivételével) és niacin és E-vitamin tartalma sem csekély. Réz, vas, mangán és cinktartalma is meghaladja a búzáét. Kalcium, magnézium, foszfor és szeléntartalma szintén számottevő.

Rendszeres, hosszú távú fogyasztása hozzájárulhat a koleszterinszint-csökkentő és az érelmeszesedést megelőző étrend sikeréhez. A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően cukorbetegek étrendjében is ajánlható. Esszenciális zsírtartalma jótékonyan hat az idegrendszerre.